Állomással rendelkező rendszerek
Az autók bérlése időmegosztásos formában nem újkeletű gonndolat, már akkor megjelent, amikor az autók elkezdtek betörni a piacra: az első dokumentált autókölcsönzésre már 1904-ben sor került az Egyesült Államokban, 1912-ben pedig Németországban. Ezeket a személyzettel rendelkező állomásokon, egyszeri alapon bérelték, amint az ma számos autókölcsönzőnél történik, ahol az autókat órákra vagy napokra lehet bérelni. Ez az időtartam hosszabb, mint a napjainkban alkalmazott autómegosztási rendszereknél. (Staff of Automotive Fleet, 1962, Sixt SE, n.d.)
A modern autómegosztás egy olyan idő megosztásos autókölcsönző rendszerre utal, amelyre rövidtávú bérlés történik percekre vagy órákra, a foglalás teljesen számítógépen keresztül önkiszolgáló módon törénik, ahogy az autó felvétele és visszavitele is, automatizált a fizetési rendszere és tagsági követelményeknek kell megfelelnie a felhasználójának. Az állomással rendelkező típus kínál retúr útra bérlési lehetőséget olyan biztosított parkolóhelyekkel, amelyek gyakran a fontos csomópontokban találhatók, mint például a közösségi közlekedési eszközök megállóiban vagy annak környéken. A foglalás a kezdeti fázisban főként a call centereken keresztül történt, napjainkban jellemzően az interneten és az okostelefonokon keresztül történik.
Az európai országokban az 1970-es évektől kezdőden számos kísérlet történt, amelyek gyakran nem vezettek sikerre. A modern technológiák alkalmazásával, a sikertelenség néhány tapasztalatával, az ilyen típusú autómegosztás néhány sikeres modellje az 1980-as évek végén jelent meg, mint például a Svájci Mobility Carsharing és a németországi Stadtauto. Lassan, de folyamatosan elterjedtek az 1990-es években Svájcban és Németországban, és napjainkban sok fejlett országban széles körben elérhetők. Ezzel párhuzamosan Észak-Amerikában az autómegosztás az 1990-es évektől kezdődően vált népszerűvé, sok kaliforniai egyetemen folyó kísérleti kezdeményezéssel. Később az autómegosztás kereskedelmi forgalomba került, és az ilyen típusú autómegosztás más fejlett országokban is elterjedt. (Lásd például Jorge és Correia, 2013, Becker et al., 2017)
Napjainkban az autómegosztó szolgáltatók jellemzően együttműködésben vagy önálló cégként kínálják szolgáltatásaikat, a flottát, a fedélzeti számítógépes rendszereket, a backend rendszert a foglaláshoz, a fizetési rendszert és flottamenedzsmentet, a back office-t, a közös márkanevet és reklám tevékenységet stb. Az üzemeltető általában a megosztott autók tulajdonosa.
Free-floating rendszerek
A free-floating autómegosztás egy olyan változata az autómegosztásnak, amely körülbelül 2010-től kezdődően terjedt el. Ez a változat állandó állomások nélkül működik, a megosztott autók a szolgáltatással lefedett területen szétszórva találhatók. A free-floating rendszerek némelyike olyan “exklávét” kínál, amely olyan fontos csomópontokban található, mint például egy repülőtér. A foglalásra lehetőség van a legutolsó pillanatban az erre alkalmas mobil alkalmazáson keresztül vagy az interneten. A fix állomással rendelkező autómegosztó rendszereknek különböző korlátait oldja fel ez a rendszer, hiszen ezáltal a felhasználók számára lehetővé vált, hogy a város különböző pontjairól egyirányú utat tegyenek meg a város szolgáltatással lefedett területén és a foglalást nem kell előre megtenni, ami lehetővé teszi a megosztott autók rövidtávú és spontán használatát. Ezen a piacon úttörőnek számítanak az olyan cégek, mint például a car2go és a Drive Now, amely kereskedelmi cégek az autógyártók kezdeményezéseire jöttek létre és korán implementálták megoldásaikat az olyan városokban, mint például Amszterdam, Berlin, Düsseldorf, Köln, München, Vancouver és Bécs, ahol már 2011-ben, az előző években lefolytatott nyilvános tesztek után megkezdték működésüket. (Lásd például Becker et al., 2017, car2go Group GmbH, 2017, BMW Group, 2018)
A rendszer olyan fejlett IKT megoldásokat alkalmaz, amelyek lehetővé teszik a flották valós idejű helytetének meghatározását, ezáltal az autók lefoglalása gyorsan végbemehet: a rendelkezésre álló autók GPS-alapú helyzeteit összesítve egy online digitális térképen jeleníti meg, és a felhasználó a közelében lévő járművet foglalhatja le okostelefonjából származó földrajzi helymeghatározási információk felhasználásával.
Peer-to-peer autómegosztás
Az autómegosztás ezen formája a magántulajdonban lévő járművek rövid távú bérlésén alapul. A flottát magántulajdonban lévő járművek alkotják, a gépjármű-megosztó üzemeltetők tulajdonában lévő járművek helyett több. 2010 óta számos online platform áll rendelkezésre, amelyek többsége bizonyos régiókra irányul. Online piactérként működik, amelyet egy piacszervező működtet, a magánkézben lévő autókat a gyakran extra biztosítással kínálják bérbeadásra, és a fizetési műveleteket az online piactéren is kínálják. Ez a fajta autómegosztás a modern megosztáson alapuló gazdaság kontextusába helyezhető el, amely összehasonlítható a rövid távú szállásnyújtás (pl. Airbnb) piacterével. (Owyang és mtsai., 2013)
Non-profit, részleges és közösségi rendszerek
A 2010-es évek óta néhány fejlett országban elkezdett népszerűvé válni a közösségi és részleges autómegosztás. A fent említett három autómegosztási módtól eltérően ez a típus elsősorban kisméretű nonprofit kezdeményezésekként szerveződik. Míg a fent említett három autómegosztás főleg a városi területeken működik, az autómegosztás ezen módja jellemzően a vidéki területeken használatos. Ennek megszervezése egyszerű, működhet teljesen technológiai támogatás nélkül is, a fejlett szervezők olyan ICT megoldásokat alkalmaznak, mint például az egyszerűsített foglalási rendszerek és a fedélzeti meghajtó-naplózók.
Számos kistelepülési önkormányzat kezdeményezi az ilyen típusú autómegosztás bevezetését és megszervezését vidéki használatra. Bizonyos esetekben az önkormányzati (hivatalos) autót a lakosok rendelkezésére bocsátják az autómegosztó platformon. Az ilyen típusú kis léptékű nyilvános autómegosztást az önkormányzatokon kívül más szervezetek is megszervezhetik, például a magánvállalatok felajánlhatják a céges autót a környéken lévő lakosok számára a munkaidőn kívül, vagy más nonprofit szervezetek, pl. a nemzeti park iroda, vallási intézmények stb. Hasonló autómegosztás lehetséges a lakótelepeken is a lakosok és a közeli lakosok számára. Technológiailag ez hasonló az állomással rendelkező autómegosztási típushoz, ahol egy koordináló cég biztosítja a foglalási, a fizetési tranzakciós és a flottamenedzsment rendszereket, míg a tulajdonosi struktúra valamennyire a peer-to-peer autómegosztáshoz hasonlít. (Shibayama et al., 2013)